Magyarbél

Magyarbél (szlovákul Veľký Biel, korábban Maďarský Biel) község Szlovákiában a Pozsonyi kerület Szenci járásában. 2001-ben 2163 lakosából 1200 szlovák és 895 magyar volt. Közigazgatási területe 10,1 km²
Polgármester Anton Danter
Teljes népesség:  2174 fő (2006.)
Fekvése

Pozsonytól 17 km-re északkeletre a nagyszombati országút mellett fekszik.
Története

A települést 1294-ben „Beel” néven említik először a pozsonyi vár tartozékaként. Malombél 1323-ban szerepel először írott forrásokban, kébőbb Kisbél, illetve Németbél néven említik. A község birtokosai a Földes, Szülö, Horváth és Molnár családok voltak. A 18. század közepén a Sipkovitz és Dadányi családok szereztek itt birtokot. Utolsó birtokosa az Uhlík nagybirtokos család volt. Kisbél az Orosz család birtoka volt. A 16. században horvát telepesek érkeztek a községbe. 1719-től itt építette fel a Csáky család az ország egyik legnagyobb kastélyát. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcs és zöldségtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint „Magyar Bél. Magyar falu Posony Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Szentzhez nem meszsze, földes Ura Hertzeg Battyáni, Magyar Ország Primássa, és Esztergomi Érsek, nevezetes igen Uri katséllyárol, mellyet MDCCXXVII. esztendőben néhai Gróf Csáky Imre Kardinális, volt Kalotsai Érsek építtettett. A’ kastélynak szegeletei négy tornyokkal ékesíttettek, a’ közepén lévő toronyban pedig verő óra alkalmaztattatott; a’ kastélybéli szobák, és Zála olly méltoságosak, hogy akarmelly Hertzegnek illő lakást adhatnak; fekvése nem kevésbé ékes. A’ Magyar Királyok, Kiralynék, és a’ GRÓF CSÁKY, ESZTERHÁZY, ÉS KOHÁRI nagy Nemzetségekböl származott Vitézek, ’s némelly tsatáknak képzeltetésével is díszeskedik. Ezek között találtatik Hertzeg EUGÉNIUS 160is, még pedig testének nagyságában. Nevezetes továbbá a’ Kastélybéli templom mellynek oltára veres márványból méltoságosan készíttetett, felette vagyon Szent Pál e’ felül íratal, Saule, Saule, cur me persequeris! mellette vagyon a’ szép Úri kert, mellyböl egy igen kellemetes erdő szemléltetik, más oldalán pedig a’ szőlö hegyek. Határja jó termékenységű, réttye, legelője tágas, fája mind a’ két féle, itatója alkalmatos, vagyonnyainak eladására jó módgya, első Osztálybéli.

„Német Bél. Posony Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai németek, és katolikusok, fekszik az előbbenitől nem meszsze. Határjának tulajdonságai is hasonlítanak az előbbenihez, ’s ez is első Osztálybéli.

Fényes Elek szerint „Magyar-Bél, magyar helység, Pozson vgyében. Fekszik ut. p. Cseklész és Szencz között, az országúttól nyugotra: 945 katholikus, 3 evang., 7 óhitű, 62 zsidó lak. Ékesiti a Góka uraság roppant várkastélya, mellyet hajdan gr. Csáky Imre cardinális épittetett, s honnan a keletre terjedő rónaságra igen gyönyörű és távoli kilátás esik. Van itt továbbá egy kath. paroch. templ.; tehenészet, 2-ik osztálybeli bort termő szőlőhegy, erdő, termékeny szántóföld, és sok gyümölcs, mellyet Pozsonba és Csallóközbe hordanak el. Cseresznyéjük különösen hires. F. u. Góka Miklós. Németbél, magyar falu, Poson vmegyében, Magyarbéltől egy fertály járásra. Számlál 180 kath. lak. Ut. p. Cseklész.

1910-ben 1140, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Magyar- és Németbélt 1960-ban egyesítették. A lakosság aránya a 20. század utolsó éveiben megfordult, az ősi magyar településen 1991-ben még a magyarok voltak többségben. Ekkor 1085 magyar és 1010 szlovák lakosa volt, a magyarok aránya 51,22%. 2001-ben a magyar lakosság aránya 41,37%-ra fogyott, míg a szlovákoké 55,47%-ra nőtt. Napjainkban a fővároshoz való közelségének és jó megközelíthetőségének eredményeként a szuburbanizáció egyik célpontja.
Nevezetességei

    Kastély Magyarbél
A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült barokk stílusban. A templomot gróf Csáky Imre kalocsai érsek építtette.
    Itt áll Szlovákia legnagyobb kastélya, amelyet gr. Csáky Imre püspök építtetett 1722 és 1725 között barokk stílusban. 1945-ben találat érte, ekkor a homlokzat megrongálódott, a tető leégett. 1958 és 1961 között állították helyre. A kastély sarkain egy-egy toronnyal, egy főtoronnyal, pazar lépcsőcsarnokkal és díszteremmel, korabeli freskóival pompás látnivaló. 2006-ig szociális otthon működött benne, a tervek szerint képtárat alakítanak itt ki.
    A németbéli Szent László kápolna 1732-ben épült barokk stílusban, 1776-ban felújították.
    A falu temetőkápolnája a 19. század végén épült.

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu  Hargita megyei falu, melyhez közigazgatásilag Borzont és Bucsinfalu tartozik.
Gyergyószentmiklós is csupán hat kilométerre van innen. A település határában ömlik a Maros folyóba a falut átszelő Békény patak.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Gyargioként olvashatunk róla. A település régi és mai területe nem esett egybe, hiszen korábban a Borzont-patak völgyében élt a lakosság.
A XVII. században püspöki székhelyként tartották számon.
István pap volt az a személy, aki a csíki és gyergyói népeket mozgósította János Zsigmond serege ellen. 

A XIX. században a településen jelentős károkat okozott egy tűzvész. Ebben a században még kettő, sőt a XX. század elején is hasonló tűzvészek pusztították a falut.

1332-ben Gyargio néven említik először. Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. 1804-ben tűzvész pusztított, melyben a templom tetőzete is leégett. 1855-ben, 1858-ban és 1902-ben ismét tűzvész volt. A faluban már a 19. században Felső Népiskola működött, ma is középiskolája van. A falu az ország egyik leghidegebb pontja, ahol már többször mértek -30 C alatti hideget. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Népességi adatok, a 2011-es népszámlálás alapján:

Etnikai megoszlás: összesen 5536 lakos, amelyből magyar 5332, román 40, roma 48, nem válaszolt 113.

Felekezeti megoszlás: katolikus 5303, református 35, ortodox 40, görög-katolikus 12, Evangélikusi-keresztények 17, pünkösdista 3, más vallás 6, nem válaszolt 114.

 Látnivalók

Templomának felirata szerint a templom 1213-ban épült, boltíves kapuja román stílusú. A 15. században gótikus stílusban átépítették, majd 1766-ban barokkizálták. Egykori védőfalának csak töredéke maradt az 1930. évi restaurálás után. A templomkertben áll az első és második világháború áldozatainak emlékműve, a bejárattól jobbra pedig egy 1942-ben Budapesten élt alfalviak által állított zászlótalapzat. Ennek felirata:
„Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad. ”

Testvértelepülések:

–        Balatonszárszó, Magyarország

–        Fadd, Magyarország

–        Türje, Magyarország

–        Hajdúböszörmény, Magyarország

–        Szany, Magyarország