Tárgy: Önkormányzatok tájékoztatása az idegenhonos inváziós fajok visszaszorításának lehetőségeiről

Tisztelt Polgármester Asszony / Úr!

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a természeti értékeink és élőhelyeik megóvása érdekében közreműködését kéri az alábbiak szerint:

Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (a továbbiakban: EU-rendelet) megköveteli a tagállamoktól, hogy az idegenhonos inváziós fajok szándékos betelepítése és nem szándékos behurcolása, valamint a terjedése által a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatás megelőzése, minimálisra csökkentése, illetve mérséklése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az inváziós növényfajok jellemzője, hogy gyors szaporodású, könnyen sarjadó, nagy térhódító képességgel rendelkező fajok, melyeknek nincsenek, vagy elégtelen hazai fogyasztó szervezeteik vannak, így visszaszorításuk idő-, munka- és költségigényes. Jellemzően a talaj bolygatásával felgyorsul a szaporodásuk, elsők között jelennek meg nyílt felszíneken, erős elnyomóképességgel rendelkeznek és rendszerint allelopatikus (szomszédos élőlények fejlődését, életfolyamatát, csírázását szerves vegyületek útján gátló) hatással is bírnak. Az EU-rendelet I. fejezet 3. cikkének 2. pontja alapján az idegenhonos inváziós faj olyan idegenhonos faj, amelyről megállapítást nyert, hogy betelepítése vagy behurcolása, illetve terjedése veszélyezteti vagy káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma- szolgáltatásokra.

A fentiek alapján kiemelt figyelmet kell fordítani az idegenhonos inváziós fajok kordában tartására, hogy terjedésüket ne segítse elő emberi tevékenység. A Kormányhivatal ezért megkereste a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot, aki azt a tájékoztatást adta, hogy Győr-Moson-Sopron Vármegye területén a selyemkóró (Asclepias syriaca), a magas aranyvessző (Solidago gigantea), a kanadai aranyvessző (Soliago canadensis), a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), a japán keserűfű (Fallopia japonica), a mirigyes bálványfa (Alianthus altissima), a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a zöld juhar (Acer negundo) és az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) idegenhonos inváziós fajok terjedése okozza a legsürgetőbb beavatkozást igénylő károkat.

A fenti fajok többsége Észak-Amerikában vagy Ázsiában honos, a Kárpát-medence éghajlatához és természeti adottságaihoz hasonló területekről származnak, ezért ezen fajok számára Magyarország termőhelyei kiváló feltételeket biztosítanak a tömeges elszaporodáshoz.

Az idegenhonos inváziós fajok visszaszorítása olyan közös érdek, mely természetvédelmi, ökológiai érdekek mellett gazdasági érdekeket is szolgál, hiszen több közülük szántóföldi gazdálkodást, legelőket, kaszálókat, erdőket is veszélyeztet. Ezen fajok sorát gyarapítja például a közönséges parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is, mely bár ökológiailag kevesebb kárt okoz a fentebb megnevezett fajoknál, de a lakosság számára jól ismert hatása minden évben visszaköszön a nyár végi virágzásakor.

A Kormányhivatal munkatársainak terepi munkája során született tapasztalat szerint, egyre súlyosabb állapotok léphetnek fel a természeti területeinken. A klímaváltozás kedvez az idegenhonos fajoknak, a már jelenlévő özönfajok robbanásszerű terjedése várható, illetve további, akár az emberi egészségre is kockázatot jelentő fajok megtelepedése következhet be. A növények mellett jól ismert az elmúlt években a poloska fajok kellemtelen inváziója is, mely fajoknak szintén a felmelegedés kedvez, hisz az enyhe telek nem korlátozzák a szaporodásukat. Amennyiben felborul a természetes ökológiai rendszer és az idegenhonos inváziós fajok térhódítása tovább fokozódik, úgy a megbomlott egyensúlyi állapot szintén további özönfaj megtelepedésének és terjedésének fog kedvezni.

A Kormányhivatal felhívja a figyelmét, hogy az idegenhonos inváziós fajok terjesztése, vagy annak elősegítése jogszabályba ütköző tevékenység. A Bizottság (EU) 2022/1203 végrehajtási rendeletének 2022. július 12-ei (egyes fajok esetében 2024. augusztus 2.) hatályba lépésével megtörtént az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének (a továbbiakban: Jegyzék) harmadik bővítése – 18 fajjal –, így a listán szereplő fajok száma 66-ról 84-re emelkedett, mely állatokat és növényeket egyaránt tartalmaz. A Jegyzéken szereplő fajok teljes tilalom alá esnek, telepítésük, szaporításuk, a példányokkal történő kereskedelem, országba történő behozatala stb. nem megengedett, csak külön engedély birtokában, szakmai intézmények által végezhető tevékenységek.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 77/A. § (1) bekezdése szerint, „aki az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, – saját költségére – kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának teljes és végleges felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására.”

Az idegenhonos inváziós fajok köréről és visszaszorításuk fontosságáról és módjairól bővebb információt talál a https://termeszetvedelem.hu/idegenhonos-invazios-fajok-jogszabalyi-vonatkozasai-eu-s-jegyzek/ és http://www.invaziosfajok.hu/hu honlapokon. Továbbá a jelen levél mellékleteként csatolásra kerül az esetleges telepítésekre javasolható vagy épp kerülendő fajok listája.

A Győr-Moson-Sopron Vármegye területén illetékes természetvédelmi kezelő Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett szakmai oldalakat és dokumentumokat elérheti a https://www.ferto-hansag.hu/hu/dokumentumtar.html#104 és https://www.bfnp.hu/hu/oldal/idegenhonos-invazios-fajok honlapokon, ahol bővebb tájékoztatást kaphat az igazgatóságok idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos feladatairól és munkájáról, továbbá a kezelt fajok köréről.

A fentiek következményeként a természeti értékeink és élőhelyeik megóvása érdekében a Kormányhivatal az alábbi javaslatokat teszi:

1. A lakosság rendszeres tájékoztatása és irányított figyelemfelhívások közzététele az idegenhonos inváziós fajok visszaszorításának fontosságáról és a telepítési tilalom alatt lévő fajok köréről, a helyben szokásos módokon.
2. Javasolt a település honlapján a jelen levél tájékoztató részének és az illetékes természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatóság honlapján feltüntetett inváziós fajok listájának közzététele. A honlap címek a fentiekben megtalálhatók.
3. A zöldterületek fenntartási munkálatai során javasolt sorrendiségben előtérbe helyezni az olyan önkormányzati kezelésű ingatlanokat, melyek idegenhonos inváziós fajokkal fertőzöttek. A visszaszorítsuk érdekében elengedhetetlen ezeken a területeken legalább az évi kétszeri (május-június, augusztus-szeptember) kaszálás, hogy a veszélyes növények tápanyagraktárai kimerüljenek. A kezelési módok a fentebb bemutatott honlapokon találhatók meg, illetve a természetvédelmi kezelők helyi szakemberei is segítségre lehetnek.
4. A lekaszált idegenhonos inváziós fajok maradványait nem szabad a területen hagyni. Az inváziós fajok többsége könnyen újra legyökerezik, ezért hatékonyság szempontjából kiemelten fontosságú az utókezelés és a maradványok eltávolítása, ártalmatlanítása.
5. A települések határaiban, természeti területek, szántók, csatornák, egyedi tájértékek stb. szomszédságában, zártkerti övezetekben élők figyelmének külön felhívása, hogy az ingatlanon keletkezett kertészeti- és zöldhulladék külterületen történő elhelyezése súlyos veszélyforrás az ökológiai rendszerekre, mely jogszabályba is ütközik, így az a későbbiekben az elkövetőre vagy az ingatlantulajdonosra nézve súlyos anyagi terhet róhat.
6. A kertészeti- és zöldhulladék jogszabályoknak megfelelő elszállításának és ártalmatlanításának a biztosítása.
7. Az olyan területeket, melyeken nem szükséges a fenntartó kaszálás és nem fertőzött idegenhonos inváziós fajokkal, az ökológiai értékek megóvása és a biodiverzitás (faji sokszínűség) megőrzése érdekében javasolt elhagyni a kezeléseket. A természetes vegetációt minden esetben javasolt kímélni.
8. A patakok, csatornák, vízfolyások medrét érintő fenntartási munkák augusztus 1. és október 30. közötti időszakban (szaporodási és telelési időszakon kívül) végezhetők a védett állatfajok védelme érdekében.
9. Az élővilág, különösen a fészkelő madarak védelme érdekében cserjeirtás, nádirtás, fakitermelés, vagy a növényzet metszése, gallyazása vegetációs időn kívül, szeptember 1. – március 1. között végezhető.
10. A koros, kifejlett fák hűsítik a mikroklímát, árnyékolják a kiterjedt betonfelületeket, mérséklik a klímaváltozás okán kialakuló tartós hőséget, javítják a közérzetet. A koros fák potenciális lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelye számos védett állatfajnak. Így amennyiben nagy méretű idegenhonos inváziós fa kerül kivágásra, minden esetben javasolt pótolni őshonos, nagy lombkoronát nevelő, a termőhelynek és a táj karakterének megfelelő fafajjal. Lehetőség szerint annyi egyeddel, amennyinek az összesített átmérője eléri a kivágott koros fa mellmagassági átmérőjét.
11. Mezsgyék, fasorok, fa- és bokorcsoportok, mikroélőhelyek megszüntetése, gyérítése ökológiai és tájvédelmi szempontok szerint sem kívánatos. Amennyiben inváziós fajokkal fertőzött terültekről van szó, úgy javasolt előtte egyeztetni az illetékes nemzeti park igazgatósággal a kezelésről és a pótlásról.
12. A település területén, a természetes vegetációt érintő kaszálásokkor határozottan kerülni kell a túl alacsonyra állított vágási magasságot. A túl alacsony növényzet ökológiai szempontból sivár és kitett az aszálynak, rossz a vízmegtartó képessége (mely a beszivárgásra, a párologtatásra és a lefolyási viszonyokra, a villámárvizekre is hatással lehet). A túl alacsonyan vágott növényzet könnyen kisül, így szabad talajfelszínek jönnek létre, mely kedvezni fog az idegenhonos inváziós fajok megtelepedésének.
13. Amennyiben a településen növénytelepítést terveznek, úgy minden esetben őshonos, a termőhelynek és a táj karakterének megfelelő fajokat javasolt választani, melyek így a klímaváltozás hatásainak is jobban ellenállhatnak, csökkentve az újratelepítés és az jövőben esetleges veszélyes fakivágás költségeit is.
14. Az elmúlt években a figyelem középpontjába került a méhlegelők belterületi telepítése, mely ökológiai szempontból előnyös és kedvez a beporzó szervezeteknek, a madaraknak és további számtalan, az emberrel együtt élni képes hasznos vagy védett állatfajnak is. A méhlegelő magkeverék kihelyezésekor minden esetben ellenőrizni kell a származását, csak megbízható forrásból, fémzárolva szabad beszerezni, mely garantálja, hogy nem tartalmaz idegen szaporítóanyagot, így potenciálisan idegenhonos inváziós faj magját sem.

A fenti javaslatok megtartásával már középtávon is javuló tendenciákat mutathat a település ökológiai állapota, mely növelheti a biodiverzitást, javíthat az egyensúlyi állapotokon, a klímaváltozás helyi hatásait is mérsékelheti. Ugyanakkor a Kormányhivatal felhívja a figyelmét, hogy az idegenhonos inváziós fajok elleni küzdelem idő- és költségigényes feladat, mely akár több éven keresztül is elvégzendő ismételt kezeléseket igényel. A rosszul elvégzett beavatkozás súlyosan ronthat az ökológiai állapotokon, és rosszabb helyzetet teremthet, mint a kiindulási állapot, aminek a megoldása így még több költséggel járhat! Minden esetben előre meg kell tervezni, hogy az adott terülten milyen munkálatok tarthatók fenn hosszú távon. Minden esetben javasolt előtte egyeztetni a területileg illetékes természetvédelmi kezelő szakembereivel.

A jelen levél nem minősül engedélynek. A védett, fokozottan védett, Natura 2000 védettséget élvező ingatlanok, a védett, fokozottan védett fajok egyedeinek lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelye közvetlen közelében (továbbá az erdőtörvény hatálya alá tartozó, vagy a vízügyi igazgatóság által fenntartott stb.) lévő területek kezelését csak a vonatkozó engedélyek és hozzájárulások birtokában lehet elvégezni!

A Kormányhivatal a természeti értékeink és élőhelyeik megóvása érdekében köszöni az együttműködését!

Győr, elektronikus időbélyegző szerint

Tisztelettel,                                          Széles Sándor

főispán

Bővebb tájékoztató:

Tiltott fajok listái:

1143/2014. EU rendelet

az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának

 és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

A listában szereplő növényfajok:

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.

Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

A természetes növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzéke szerinti további, szakmai szempontok alapján és a természetvédelmi kezelő által tiltott fajok:

Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolható fajok listája:

Őshonos fafajok

Őshonos cserjefajok

Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok