A templom


Szanyi barokk templom
Induljunk el kelet felé a Kossuth utcán. Amit itt láthatunk, az a római katolikus műemlék templom.
A 3 hajós, 3 tornyú, barokk templomnak főhajóját 1767-ben Zichy Ferenc győri püspök építette. 100 évvel később, 1867-ben dr. Zalka János győri püspök a tornyot magasabbra építette, ugyanakkor a mellékhajókkal nagyobbítatta a templomot és a mellékhajók sarkain két kisebb tornyot emeltetett.
1928-ban Pandúr József és Borsa Antal festették ki, a freskók Takács István alkotásai s 1962-63-ból valók. A homlokzat közép- és oldalprizalitos, s övpárkányát félköríves fríz zárja le. A két saroktorony és a 46 méter magas középtorony között félköríves frízzel díszített oromszárnyak húzódnak. A középtornyot lezáró, a középen szögben felfutó órapárkány felett emelkedik a csillagdíszű, vaskeresztben végződő, párnatagos, laternás bádogsisak. A laternán és a toronyszobába körül félköríves ablakok nyílnak, Templomúgyszintén az alsó emeleten is.
A középtorony két szintje között, a félköríves fríz felett tagolt övpárkány húzódik. A saroktornyok órapárkánya azonos kiképzésű a középtoronyéval. A sisaknál hiányzik a laterna, nincs óraszámlap a félköríves ablakok között, alattuk azonban kisebb, szögletes falnyílás húzódik. A középrizalitba nyíló félköríves ajtó két oldalán egy-egy toszkán oszlop és pillér-pár emelkedik. A párkányzat középen oromszerűen kiválik s a csúcsán kereszt nyugszik.
 
Dr. Zalka János címere

Az ajtó feletti mezőben helyezkedik el dr. Zalka János címere. A kapuzat mellett kváderezett lizénák futnak fel. A kapu felett körablak, oldalt pedig két-két félköríves ablak van.
Az oldaltornyok alá félköríves ajtók nyílnak. Az egész mennyezet csehsüveg-boltozatos. A gazdag faragású főoltár 1700 körül készült, a tabernákulum pedig 1750-ben. A "szent kereszt feltalálása" című, értékes főoltárképet Ludwig Beyfuss festette 1855-ben. A szószék mellvédjét fonatok, valamint Szent Péter és Szent Pál domborműve díszíti.
A szépen faragott padok 1758-ból valók. Az eredeti orgonát Juranics Antal készítette. Ennek fémsípjai az I. Világháború során hadi célokra elvitték. Zalka címer1924-ben új, egymanuálos orgonát készített az Angster József és fia cég.

 OltárképAz 1970-es években az orgona, sőt a harangok is működtetésének a villamosítása is megtörtént.
Egy aranyozott ezüstkelyhet Keresztély Ágost adományozott a XVIII. század elején a templomnak, egy másik ezüst kelyhet pedig Boros István, a vasvári káptalan nagyprépostja, aki egy időben szanyi plébános volt. Pálla Antal históriája szerint a templomban őriztek egy aranyozott rokokó ereklyetartót, amely 1770-ben készült. Az egyik győri püspök kapta emlékül egy jeruzsálemi főpaptól s a szanyi templomnak ajándékozta.
Az ereklyetartó őrzi krisztus keresztjének egy kis szálkadarabját, s erről az ereklyetartóban hivatalos írást is találunk. A templom homlokzatán helyezték el az I. világháború 140 áldozatának két névtábláját. A fekete márványból készült táblák alkotója a soproni Hild Lipót. A templom körüli téren minden egyes hősi halott emlékére elültettek egy-egy fát. Ezek gondozói a harcmezőn elesettek hozzátartozói.